se túl nagy, se túl kicsi. Túl kis hézag esetén a
rúd hozzáragad a munkadarabhoz. A túl nagy
hézag kioltja az ívet. A megfelelő nagyságú hézag
megtartása rengeteg gyakorlást igényel. Kezdőknél
gyakran előfordulhat, hogy hozzáragadnak a
munkadarabhoz, vagy kioltják az ívet. Ha a rúd
hozzáragad a munkadarabhoz, finoman mozgassa
oda-vissza, hogy elváljon a munkadarabtól.
Ellenkező esetben rövidzárlat keletkezik, ami
a hegesztőgép túlterhelését okozza. A megfelelő ívet
éles, ropogó hang kíséri. Hasonló a tojásfőzésnél
hallható hanghoz. Hegesztési varrat készítéséhez
mindössze 2 mozgatási művelet szükséges: lefelé,
majd a készítendő varrat irányába.
(Lásd az O ábrát a 10. oldalon.)
2.3 A hegesztési varratok fajtái
A következőkben a leggyakoribb ívhegesztési
varratokat mutatjuk be.
Gyökvarratot úgy alakíthatunk ki, hogy az elektródát
a hegesztési varrat felett középen tartva egyenes
vonalban mozgatjuk azt.
(Lásd a P (a) ábrát a 10. oldalon.)
Kötővarratot akkor alkalmazunk, ha szeretnénk, hogy
szélesebb sávban rakódjon fém a munkadarabra,
ami gyökvarrat esetén nem lenne lehetséges
(oszcilláló mozgás nélkül). Ehhez kígyószerűen kell
jobbra-balra mozgatni az elektródát, és a jobbra,
ill. balra mozgatás végén egy kicsit mindig meg
kell állni, amíg előbbre visszük az elektródát. Ez a
varratbeolvadás javításának legjobb módja.
(Lásd a P (b) ábrát a 10. oldalon.)
2.4 Hegesztési pozíció
A lapos pozíció a legegyszerűbb hegesztési
pozíció, és ezt is használják a leggyakrabban.
A legjobb megoldás, ha lapos pozícióban tud
hegeszteni – ha egyáltalán lehetséges –, mivel így
könnyebb megfelelő eredményeket elérni.
(Lásd a Q (a) ábrát a 10. oldalon.)
A vízszintes pozícióban végzett hegesztés
nagyban hasonlít a lapos pozícióra; a különbség
abban áll, hogy más szögben tartják az elektródát, és
ily módon az elektróda és így az ív ereje jobban a fém
felé irányul a hegesztési varrat felett. Ez a közvetlenebb
szög segít megakadályozni, hogy a varratfürdő
lefolyjon, és ugyanakkor lehetővé teszi a megfelelő
beolvadáshoz szükséges lassú mozgatási sebességet.
Kezdetben az elektróda szöge legyen a munkadarabra
merőleges helyzethez képest kb. 30 fok LEFELÉ.
(Lásd a Q (b) ábrát a 10. oldalon.)
2.5 A hegesztési varrat minőségének
megállapítása
Miután megtanulta, hogyan hozzon létre és tartson
meg egy ívet, a következő lépés a megfelelő
minőségű varrat készítésének elsajátítása. Az első
gyakorlati próbálkozások eredménye valószínűleg
elmarad az elfogadható szinttől. Túl sokáig tartja
az ívet, vagy nem sikerül állandó sebességgel
mozgatnia az elektródát.
a. Túl nagy hegesztési sebesség.
b. Túl kis hegesztési sebesség.
c. Túl hosszú ív.
d. Ideális varrat.
(Lásd az R ábrát a 10. oldalon.)
Az erős hegesztési varrathoz lassan és egyenletesen kell
mozgatni az elektródát az illesztés mentén. Ha gyorsan
vagy össze-vissza mozgatja az elektródát, akkor nem
jön létre megfelelő ömledék, vagy csomós, egyenetlen
lesz a varrat. Az ÁRAMÜTÉS megakadályozása
érdekében ne hegesszen úgy, hogy közvetlenül a földelt
munkadarabon áll, térdel vagy fekszik.
2.6 A varrat lezárása
Ahogy a bevonat leég az elektróda külsejéről, egy
védőgázburok képződik a varrat körül. Emiatt
a levegő nem jut el az olvadt fémhez, és nem
kívánatos kémiai reakció megy végbe. A bevonat
égésekor viszont salak keletkezik. A keletkező salak
felhalmozódó piszkos fémszilánkok formájában
jelenik meg a kész varraton. A salak eltávolításához
ütögesse meg a varratot egy verőkalapáccsal.
3. A LIFT TIG hegesztési módszer
3.1 Tartozékok
Kapcsolja ki a hegesztőgépet. Húzza ki a hálózati
csatlakozódugót a fali aljzatból. Csatlakoztassa
a testkábelt a pozitív dinse aljzatba, és szorosan csavarja
be. Csatlakoztassa a testkábel (földelőkapocs) végét
a munkadarabhoz. Csatlakoztassa a hegesztőpisztoly
kábelét a negatív dinse aljzatba, és csavarja
el az óramutató járásával megegyező irányba. Húzza
meg a hegesztőpisztoly védőgázpalackhoz csatlakozó
gáztömlőjének adapterét. Csatlakoztassa a hálózati
csatlakozódugót a fali aljzatba.
211