A szövet festődése függ a szövet festés előtti kezelésétől és feldolgozásától. A nem megfelelő fixálás, a fagyasztás, olvasztás, mosás,
szárítás, melegítés, metszetkészítés, illetve a más szövetekkel vagy folyadékokkal történő szennyezés műtermékeket, az antitestek
befogását, illetve álnegatív eredményeket okozhat. Ellentmondó eredményekhez vezethetnek a fixálási vagy beágyazási módszerek
eltérései, illetve a szövet eredendő rendellenességei.
A túlzott vagy hiányos kontrasztfestés ronthatja az eredmények megfelelő értelmezését.
Minden festődés meglétének vagy hiányának klinikai értelmezését morfológiai vizsgálatokkal és megfelelő kontrollokkal kell kiegészíteni,
valamint az értékelést a beteg klinikai kórtörténete és egyéb diagnosztikai vizsgálatok figyelembevételével, képzett patológusnak kell
elvégeznie.
A Leica Biosystems Newcastle Ltd által biztosított antitestek specifikus fixálási követelmények mellett, az utasításoknak megfelelően
fagyasztott vagy paraffinba ágyazott metszeteken történő felhasználásra szolgálnak. Időnként váratlan antigén-expresszió fordulhat elő,
különösen daganatok esetében. Bármely festett szövetmetszet klinikai értelmezéséhez morfológiai elemzést is kell végezni, és ki kell
értékelni a megfelelő kontrollokat.
Bibliográfia – általános
1. National Committee for Clinical Laboratory Standards (NCCLS). Protection of laboratory workers from infectious diseases
transmitted by blood and tissue; proposed guideline. Villanova, P.A. 1991; 7(9). Order code M29-P.
2. Battifora H. Diagnostic uses of antibodies to keratins: a review and immunohistochemical comparison of seven monoclonal and
three polyclonal antibodies. Progress in Surgical Pathology. 6:1–15. eds. Fenoglio-Preiser C, Wolff CM, Rilke F. Field & Wood, Inc.,
Philadelphia.
3. Nadji M, Morales AR. Immunoperoxidase, part I: the techniques and pitfalls. Laboratory Medicine. 1983; 14:767.
4. Omata M, Liew CT, Ashcavai M, Peters RL. Nonimmunologic binding of horseradish peroxidase to hepatitis B surface antigen: a
possible source of error in immunohistochemistry. American Journal of Clinical Pathology. 1980; 73:626.
5. Dong HY, Wilkes S and Yang H. CD71 is selectively and ubiquitously expressed at high levels in erythroid precursors of all maturation
stages: a comparative immunochemical study with glycophorin A and hemoglobin A. American Journal of Surgical Pathology. 2011;
35(5):723-732.
6. Magro G, Cataldo I, Amico P, et al. Aberrant expression of TfR1/CD71 in thyroid carcinomas identifies a novel potential diagnostic
marker and therapeutic target. Thyroid. 2011; 21(3):267-277.
7. Menier C, Rabreau M, Challier JC, et al. Erythroblasts secrete the nonclassical HLA-G molecule from primitive to definitive
hematopoiesis. Blood. 2004; 104(10):3153-3160.
Módosítások az előző változathoz képest
A Várható eredmények című rész formátumának frissítése, lefordított szöveg hozzáadása.
Kiadás dátuma
01 november 2018
CD71-309
Page 43
4